Kell félnünk egy kvantumapokalipszistől?

Soha nem látott sebességgel és hatékonysággal fognak dolgozni a jövőben a kvantumszámítógépek, azonban óriási kockázatot is hozhatnak magukkal. A tét nem kicsi: bankszámláink, egész országok védelmi rendszerei, kritikus infrastruktúrák lehetnek veszélyben, ha a technológia illetéktelen kezekbe kerül. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az emberiség kifejlessze a kvantumbiztos titkosítást, hogy elkerülhessük a kvantumapokalipszist.

A kvantum-számítástechnika egy olyan új terület, amely a kvantumelméleten alapul, és működéséhez szubatomi részecskéket, például elektronokat vagy fotonokat használ. A kvantum-számítástechnika képes arra, hogy rövid idő alatt hatalmas mennyiségű adatot vizsgáljon át és potenciális megoldásokat találjon összetett problémákra és kihívásokra. Idén júniusban jelent meg egy tanulmány a Nature folyóiratban, amely szerint egy kvantumszámítógép 36 mikroszekundum alatt oldott meg egy olyan egy összetett számítási feladatot, amelyhez a jelenlegi leggyorsabb számítógépnek közel 9 ezer évre lenne szüksége.

Míg a klasszikus számítógépek az információt 0-ás vagy 1-es bitek formájában tárolják, a kvantumszámítógépek Kvantumbiteket (qubiteket) használnak, amelyek lehetnek 1 vagy 0 kvantumállapotban, vagy az 1 és 0 állapotok szuperpozíciójában. A kvantumfizikai részecskék viselkedéséhez hasonlóan, a 0 vagy 1 valószínűsége a qubit mérésekor fennálló kvantumállapotától függ.

A kvantumszámítógépek felépítése jelentősen eltér a klasszikus eszközökétől, például nincs memóriájuk vagy processzoruk, az alkatrészek a legkisebb rezgésekre is érzékenyek, és csak rendkívüli hidegben működtethetők, ezért a hétköznapi elterjedésükig még hosszú évek telhetnek el. A jövőben azonban óriási lendületet adhat majd a kvantum-számítástechnika az ipar, az információbiztonság, vagy a tudományos kutatások számára. Számos ország fektet jelenleg is hatalmas összegeket a szupergyors kvantumszámítógépek fejlesztésébe, hogy a kibertérben stratégiai előnyre tehessenek szert.

Az internet rengeteg adatot tárol rólunk, az online vásárlásoktól kezdve a banki tranzakciókon át a közösségi médiás interakciókig. Ezeket természetesen jelenleg titkosítás védi, azonban amint rossz kezekbe kerül egy kvantumszámítógép, pillanatok alatt, könnyedén hozzáférhet az emberiség teljes adatállományához, kiüríthet bankszámlákat, kormányzati védelmi rendszereket állíthat le. A szakemberek ezt nevezik kvantumapokalipszisnek, hiszen egy ilyen támadás felbecsülhetetlen mértékű károkat okozna világszerte.

A kvantumbiztonságos algoritmusok kifejlesztése tehát korunk egyik legnagyobb kihívása. Szerencsére már évek óta folynak a fejlesztések a posztkvantum korszakra, a legnagyobb technológiai vállalatok és kisebb, erre szakosodott cégek is dolgoznak a megoldáson, a titkosítás olyan formáján, amely ellenállhat a kvantumszámítógépek támadásainak is. A cél egy olyan szabványosított védelmi stratégia kialakítása, amely megvédi az ipart, a kormányzatokat, a tudományos életet és a kritikus nemzeti infrastruktúrákat a kvantumapokalipszis veszélyeitől. Mindez nagyon drága, munkaigényes feladat, amelynek komoly környezeti hatásai is vannak, azonban nincs más választás, ha az adatközpontok kvantumrezisztenciája a cél. Munkája során a ViVeTech is folyamatosan vizsgálja a kibervédelmi piacot és alkalmazkodik a legújabb kihívásokhoz, a ViVeSec szoftvert is ennek megfelelően fejleszti.

Források: bbc.com és investopedia.com