2019 mérföldkő volt az informatika számára: a vállalatok először költöttek több pénzt évente felhőinfrastruktúra-szolgáltatásokra, mint adatközpont hardverekre és szoftverekre – adta hírül a CRN-en hírportál a Synergy Research Group legfrissebb piaci elemzését idézve.
A kutatócég szerint a felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatásokra fordított összes vállalati költés tavaly elérte a 97 milliárd dollárt, ami 38 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest, míg az adatközpont hardverekre és szoftverekre fordított összköltség 93 milliárd dollárt ért el 2019-ben, ami csupán 1 százalékos növekedés 2018-hoz képest. A számok egyértelműen jelzik, hogy sok olyan vállalat, amelynek eddig saját adatközpontja és informatikai műveletei voltak, az üzleti tevékenységeket támogató IT-rendszereket felhő rendszerré alakítja át.
De mi hajtja a felhőbe a vállalatokat? Alapvetően három tényező: a munkaerő megváltozott igényei, a költségcsökkentés és a koronavírus-járvány.
A modern vállalati szervezeteknek nagyobb agilitásra és rugalmasságra van szükségük az éles piaci versenyben. A verseny azonban nem csak a vevőkért, hanem a munkavállalókért is egyre keményebbé válik, ezért a vállalatok igyekeznek gyorsan reagálni a minőségi munkaerő igényeire. Ezt a folyamatot még inkább felgyorsította a koronavírus-járvány.
Már a Covid-19 vírus megjelenése előtt is érzékelhető volt, hogy a munkavállalók előnyben részesítik azokat a munkahelyeket, ahol rugalmas a munkaidő és bárhonnan, akár otthonról is lehet dolgozni. Egy 2019-es kutatás kimutatta, hogy globális szinten a vállalatok már 16 százaléka alkalmazott kizárólag távmunkásokat, és az irodán kívüli munkavégzés egyre népszerűbbé vált főleg a kisvállalkozások körében. A vizsgált vállalatok mindössze alig több, mint egyharmadánál ragaszkodtak a kizárólagos irodai, vagy helyhez kötött munkavégzéshez, ami a tevékenységükből adódó kényszer volt. A legtöbb vállalat a hibrid megoldást részesítette előnyben, így 2019 év elején világszinten átlagban a munkavállalók fele már legalább heti egy napot irodán kívülről dolgozott.
A munkavállalók körében végzett felmérések azt is jelezték már 2019-ben, hogy a munkakeresők– főként az Y és Z generációkhoz tartozók - 80 százaléka preferálta azokat a munkaadókat, akik rugalmas munkavégzést kínáltak, és az ilyen vállalatoknál 25 százalékkal alacsonyabb volt a munkaerő-fluktuáció, a termelékenység ellenben 85 százalékkal nőtt a nagyobb rugalmasságnak köszönhetően. Vagyis a távmunka nemcsak a minőségi munkaerő megszerzésében, hanem megtartásában is segítette a cégeket, ráadásul a jövedelmezőséget is javította. Igazi win-win szituáció munkaadó és munkavállaló számára egyaránt. Mindezt a folyamatot drámaian felgyorsította a járvány, hiszen dolgozók százmilliói kényszerültek „homeoffice-ba”, a távmunka nem opció többé, hanem kényszerű valóság.
A másik fő oka a felhőalapú megoldások terjedésének a költségcsökkentés. Egyes számítások szerint a vállalatok átlagosan 16 százalékos IT-költség csökkentést érnek el ha áttérnek a felhőbe, de ez az arány kis- és középvállalatok esetén már 36 százalék! A megtakarítás abból ered egyrészt,hogy a felhőalapú szolgáltatások megszüntetik a fizikai adatközponttól való függést és az ezzel járó költségeket, másrészt lerövidítik a termékek és szolgáltatások fejlesztési és piaci bevezetési idejét, továbbá javítják a cégek alkalmazkodóképességét, illetve felgyorsítják az ügyfelek igényeire történő reagálás sebességét.
A felhőinfrastruktúra, amely lehetővé teszi az irodán kívüli munkavégzést ugyanolyan szintű adatbiztonság mellett, nélkülözhetetlenné vált. Nem csoda, hogy 2020 igazi robbanást hozott a felhőalapú szolgáltatások piacán, amely idén a becslések szerint elérheti a 330 milliárd dollárt. A vállalatok 90 százaléka már igénybe vesz ilyen szolgáltatást, és 2021-ben pedig már a vállalati munkafolyamatok 94 százalékát felhőbe telepített adatközpontokban dolgozzák majd fel – szemben a 2019-es 60 százalékos aránnyal. Mindez röpke két év alatt!
De változnak a felhőalapú infrastruktúrával kapcsolatos igények is. Míg korábban a vállalatok főleg új alkalmazásokat kerestek a felhőben, és azok fejlesztését és telepítését vizsgálták, ma már egyre többen alkalmazzák az úgynevezett „felhő most” (cloudnow) megközelítést. Ez azt jelenti, hogy már nem pusztán új alkalmazásokat, új lehetőségeket keresnek a felhőben a meglévők kiegészítésére, hanem az összes munkafolyamatukat felhő alapúvá akarják átalakítani, méghozzá a lehető leggyorsabban. Úgy tűnik, 2021-ben a vállalatok számára a legfontosabb jelszó ez lesz: Felhőbe most!
